<pre>

                           Arany János

			 A walesi bárdok


Edward király, angol király
 Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
 A velszi tartomány.


Van-e ott folyó és földje jó?
 Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
 A pártos honfivér?


S a nép, az istenadta nép,
 Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
 Melyet igába hajt?


Felség! valóban koronád
 Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
 Hegy-völgyet benne lelsz.


S a nép, az istenadta nép
 Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
 Megannyi puszta sir.


Edward király, angol király
 Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
 És néma tartomány.


Montgomery a vár neve,
 Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
 Vendégli a királyt.


Vadat és halat, s mi jó falat
 Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
 Hogy nézni is tereh;


S mind, amiket e szép sziget
 Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
 Túl messzi tengeren.


Ti urak, ti urak! hát senki sem
 Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
 Ne éljen Eduárd?


Vadat és halat, s mi az ég alatt
 Szem-szájnak kellemes,
Azt látom én: de ördög itt
 Belül minden nemes.


Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
 Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
 Elő egy velszi bárd!


Egymásra néz a sok vitéz,
 A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
 Sápadt el a harag.


Szó bennszakad, hang fennakad,
 Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
 Ősz bárd emelkedik.


Itt van, király, ki tetteidet
 Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
 Amint húrjába csap.


"Fegyver csörög, haló hörög,
  A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
 Te tetted ezt, király!


Levágva népünk ezrei,
 Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
 Király, te tetted ezt!"


Máglyára! el! igen kemény -
 Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
 S belép egy ifju bárd.


"Ah! lágyan kél az esti szél
 Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
 Panasza nyög belé.


Ne szülj rabot, te szűz! anya
 Ne szoptass csecsemőt!..."
S int a király. S elérte még
 A máglyára menőt.


De vakmerően s hivatlanúl
 Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
 Ez ige hallatik:


"Elhullt csatában a derék -
 No halld meg, Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
 Nem él oly velszi bárd.


Emléke sír a lanton még -
 No halld meg, Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
 Melyet zeng velszi bárd."


Meglátom én! - S parancsot ád
 Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
 Minden velsz énekest!


Szolgái szétszáguldanak,
 Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
 A híres lakoma. -


S Edward király, angol király
 Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
 A velszi tartomány.


Ötszáz, bizony, dalolva ment
 Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
 Hogy: éljen Eduárd. -


Ha, ha! mi zúg?.... mi éji dal
 London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
 Ha bosszant bármi nesz!


Áll néma csend; légy szárnya bent,
 Se künn, nem hallatik:
"Fejére szól, ki szót emel!
 Király nem alhatik."


Ha, ha! elő síp, dob, zene!
 Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
 A velszi lakoma...


De túl zenén, túl síp-dobon,
 Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
 A vértanúk dalát. (*)


<hr>

(*) A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát,
    hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277)
    után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső
    múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom
    lerázására. A.J.

      
<hr>
TI: A walesi bárdok
AU: Arany János
NA: Óvári Mária (begépelő)
DT: vers
PD: 1995 (elektronikus kiadás)
SO: Arany János válogatott művei I. köt.: Költemények, fordítások
SO: 372-377. p. (Magyar remekírók sorozat)
SO: Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973.
KW: magyar irodalom, 19. sz.
NT: Ellenőrizve a használt forrás alapján.



  //////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\\\\\\\\\

  Ez a dokumentum a  Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A
  szerzői  és  egyéb jogok  a  dokumentum  szerzőjét/tulajdonosát
  illetik (amennyiben  az illető fel  van tüntetve).  Ha a szerző
  vagy tulajdonos külön is  rendelkezik a szövegben a terjesztési
  és felhasználási jogokról,  akkor az ő megkötései felülbírálják
  az  alábbi megjegyzéseket.  Ugyancsak ő  a felelős azért,  hogy
  ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése
  nem sérti mások szerzői jogait.  A  MEK üzemeltetői fenntartják
  maguknak azt a  jogot,  hogy  ha kétség  merül fel a dokumentum
  szabad terjesztésének lehetőségét illetően,  akkor töröljék azt
  a MEK állományából.

  Ez  a  dokumentum  elektronikus  formában  szabadon  másolható,
  terjeszthető,  de csak saját célokra,  nem-kereskedelmi jellegű
  alkalmazásokhoz,  változtatások  nélkül  és  a  forrásra   való
  megfelelő hivatkozással használható.  Minden más terjesztési és
  felhasználási  forma  esetében  a szerző/tulajdonos  engedélyét
  kell kérni.  Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig
  benne kell maradnia.

  A Magyar Elektronikus  Könyvtár elsősorban az oktatási/kutatási
  szférát szeretné ellátni magyar  vagy magyar vonatkozású public
  domain szövegekkel. A  MEK-ről a MEK-L@tulibb.kkt.bme.hu e-mail
  címen lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni.

  \\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY ////////////////


</pre>