Ä Az emberi dolgokr¢l (2:370/15) ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ CULTURE.HUN Ä Felad: PRL 2:370/23 94 Aug 24,Sze 22:17 ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ Telekommunikacio, izolalodas es a maganelet erozioja ---------------------------------------------------- Michael J. Paul and John E. Gochenouer Barry University Miami Shores, Florida Bevezetes --------- A nagyteljesitmenyu szamitogepek es a nagysebessegu halozatok ma mar lehetove tettek az informacios technologia egyes elemeinek osszekapcsolasat, fuggetlenul azok fizikai elhelyezkedesetol. Ezt a kommunikacios halozatot "kibervilagnak" is emlegetik. A kibervilag valojaban sokkal tobb, mint a hang-, adat- es kepatvitelre szolgalo elektronikus eszkozok haloja. Ez a nev mintegy megszemelyesiti magat a telekommunikaciot es azt sugallja, hogy a tomeges informaciocsere folytan keletkezo szinergikus hatas egy olyan rendszert teremt, ami tobb, mint az egyes reszek osszessege. Sot, a kibervilag katalizatora lehet "a tarsadalom es a kereskedelem legnagyobb atalakulasanak a gepkocsi feltalalasa ota" (Stewart, 1993). Becslesek szerint "az USA-ban a dolgozok ketharmada informacios jellegu munkakorokben van es a tobbiek is foleg olyan agazatokban dolgoznak, ahol erosen epitenek az informaciora" (U.S. Department of Transportation, 1993). Az informaciokhoz valo hozzaferes megkonnyitese nyilvanvaloan elonyokkel jar. Peldaul: a dolgozok megtakarithatjak a munkahelyukre es az otthonukba valo utazassal elvesztegetett idot a "teleingazassal" (vagyis "a lakas es a munkahely kozotti ingazassal eltoltott ido tavkozlesi es/vagy szamitastechnikai eszkozokkel valo reszleges vagy teljes helyettesitesevel" (Florida, 1993)). De az uj kommunikacios technologiaban olyan lehetosegek is benne vannak, melyek dramai hatassal lehetnek arra is, ahogyan a tarsadalmi es maganeleti jatszmainkat bonyolitjuk. "Kepzeld el, hogy van egy olyan eszkozod, ami a telefon, a TV, a videokamera es a szemelyi szamitogep kombinacioja. Nem szamit, hogy hol vagy es mennyi az ido, a gyereked mindig lathat es beszelgethet veled, barmikor megnezheted a csapatod utolso meccsenek felvetelet, vagy atnezheted a konyvtarad legujabb beszerzeseit, vagy megkeresheted a legolcsobb zoldsegest a varosban..." (The White House, 1993). A kibervilag a megvalosult "couch potato" alom. Egy atlagos felnott mar ma is atlag 3-4 orat ul a televizio elott (Spring, 1993). Ahogy no a kibervilagban a szorakoztato es tarsas tipusu alkalmazasok aranya, ugy egyre nagyobb lesz a kisertes arra, hogy noveljuk ezt a viszonylagos izolaltsagban eltoltott idot. A kabelteves es a telefonos tarsasagok termeszetesen felismertek, hogy milyen gazdasagi elonyokkel jar ennek a dolognak a kiaknazasa. Rovidesen 500-fele kabelcsatorna lesz elerheto azoknak, akiknek megvannak hozzajuk a szukseges eszkozeik es a veteli lehetosegeik. Azert, hogy minel hatekonyabban terjeszthessek ezeket a musorokat, a legnagyobb kabeles cegek kozul ketto, a TeleCommunications Inc. (TCI) es a Time-Warner bejelentette, hogy uvegkabel halozat kiepiteset tervezik minden olyan korzetben, ahol koncesszioval rendelkeznek. Ezekrol a mar meglevo koaxialis kabelek fogjak majd a szukseges nagyfelbontasu es nagy savszelessegu jeleket eljuttatni a lakasokba (Smith, 1993). A "virtualis valosag" kifejlesztese, majd beepitese a kibervilagba egy potszereken elo tarsadalom fantasztikus kepet vetiti elore. Az a lehetoseg, hogy programozott "elmenyeket" lassunk, halljunk, tapintsunk, szagoljunk es erezzunk, s kapcsolatba lepjunk emberekkel tenyleges fizikai jelenlet nelkul, tovabb fogja erositeni a bezarkozas tendenciajat. Egyre kevesbe lesz ra szukseg, hogy kimereszkedjunk az otthonunkbol. Vegul meg az intim kapcsolatok is lebonyolithatok lesznek egy "virtual reality" hivassal a kibervilagban. Lehet, hogy egy napon, amikor bekapcsolod a "kibertornyodat", egy olyan reklamot latsz majd benne, melyben Karl Malden ezt hirdeti: "American Express Virtual Reality - Ne hagyd el az otthonod... soha tobbe". Igeretek a Feher Hazbol ----------------------- 1991-ben (az akkor meg szenator) Al Gore keresztulvitte a High Performance Computing Act nevu torvenyt a Kongresszuson. Ez 2.9 milliard dollart engedelyezett a National Research and Education Network (NREN) nevu halozat kifejlesztesere, ami a mar letezo, Internetnek nevezett kommunikacios halozatba epul bele. A terv reszekent az Internet halozat atviteli sebesseget a jelenlegi masodpercenkenti 45 millio bitrol tobb, mint 3 milliard bitre kivanjak novelni. Ez megfelel annak, mintha 300 masolatot kuldenenk at a "Moby Dick" c. regenybol minden masodpercben. Tovabba novelni kivanjak az Internethez valo nyilvanos hozzaferes lehetoseget (The White House, 1993; Boucher, 1993). Gore, immar alelnokkent, egyre nagyobb lehetosegekkel rendelkezik ahhoz, hogy tamogassa ezt az tervet. 1993. szeptember 15-en (a Feher Haz surgetesere) a National Telecommunications and Information Administration (NTIA) of the Department of Commerce kiadott egy dokumentumot "The National Information Infrastructure: Agenda for Action" cimmel. Ez az atfogo dokumentum egy orszagos informacios "autopalya" kiepiteset javasolja, ami "szeles es egyre novekvo korben kot ossze elektronikus eszkozoket, koztuk kamerakat, kepdigitalizalokat, billentyuzeteket, telefonokat, telefaxokat, szamitogepeket, kapcsolo berendezeseket, CD olvasokat, video es audio lejatszokat, kabeleket, vezetekeket, muholdakat, fenykabeleket, mikrohullamu atviteli halozatokat, televizio keszulekeket, monitorokat, nyomtatokat es sok minden mast". A terv hangvetele idealista. Peldaul ilyen "hatalmas" elonyoket iger: "A fejlett informacios infrastruktura lehetove teszi majd, hogy az USA vallalatai eredmenyesen induljanak el a vilaggazdasagi versenyeken es meg is nyerjek azokat; uj es jo munkahelyeket teremt majd az amerikai nepnek; es gazdasagi novekedest hoz az orszagnak. Hasonlo fontossagu, hogy az NII meg tudja valtoztatni az amerikai emberek eletet -- csokkenti a foldrajzi elhelyezkedesbol, a fizikai kepessegekbol es a gazdasagi helyzetbol szarmazo kenyszereket -- minden amerikainak tisztesseges eselyt ad arra, hogy olyan messzire jusson, amennyire a tehetsegebol es az ambiciojabol futja." (The White House, 1993) Az elkepzelesek szerint az informacios "autopalya" jelentosen hozzajarul majd "a legegetobb gazdasagi es tarsadalmi kihivasok" megoldasahoz. Ez a hozzajarulas a Clinton adminisztracio altal inditott programok szinte mindegyikenel varhato. Peldaul: - A kormanyzat "karcsusitasa" - Az egeszsegugy - A gazdasag elenkitese - Az uj munkahelyek megteremtese - Az oktatasugy - A gazdasag globalizalasa - A honvedelem - A bunozes elleni harc Clinton elnok szemelyes elkotelezettseget is kifejezte az NII tervvel kapcsolatban. Az American University Centennial Celebration alkalmaval elmondott beszedeben kijelentette: "... az informacio vilagmeretu jelenseg lett es a vilaggazdasag uralkodo eleme. A multban a gazdagsagot foldben, aranyban, olajban, vagy gepekben mertek. Ma a gazdagsagunk alapveto meroeszkoze az informacio -- annak minosege, mennyisege es az a sebesseg, amivel hozzajutunk es feldolgozzuk." (Clinton, 1993) Mar kormanyzati segitseg nelkul is szaporodnak azok a halozati ellato rendszerek, melyek hozzaferhetove teszik a kibervilagot az amerikaiaknak az otthonukban vagy barhol masutt, ahol eppen vannak. Az NII kezdemenyezes azt javasolja, hogy a Kormanyzat tobb milliard dollart engedelyezzen a szovetsegi koltsegvetesbol egy nagyobb teljesitmenyu, orszagos, nagysebessegu kommunikacios rendszer finanszirozasahoz (The White House, 1993; Boucher, 1993). Ennek a javasolt kormanyzati tamogatasnak kormanyzati fennhatosag az ara. Mivel "az informaciok eloallitasara, manipulalasara, kezelesere es felhasznalasara szolgalo technologiaknak strategiai fontossaga van az Egyesult Allamok szamara" (The White House, 1993), a vegso ellenorzes lehetosege az informaciok elosztasara szolgalo eszkozok folott kritikus kerdes a Kormanyzat legfontosabb celjainak eleresehez. Akar kormanyzati tamogatassal, akar anelkul, ezeknek az eszkozoknek a kifejlesztese elkerulhetetlen. Miota a Rothschildok eloszor kuldtek postagalambokat Parizsbol Londonba, hogy ezzel elonyre tegyenek szert a tozsden, az informacioban rejlo lehetosegek nyilvanvaloak mindenki szamara. A jovoben a vallalatoknak egyre gyorsabban kell reagalniuk az ugyfeleik es szallitoik igenyeire, s a valtozo piaci korulmenyekre. A cegeknek nagyfoku rugalmassagot kell fenntartaniuk a termelesben es magas szintu szakertelemmel kell rendelkezniuk az informacios technologia teren, hogy versenykepesek maradjanak a jovoben. Az informacios "autopalya" az igeretek szerint joval tulmutat majd a hagyomanyos uzleti alkalmazasokon. Azt tervezik, hogy ez a halozat kozvetlenul eleri majd az otthonainkat is. A Kormanyzat altalanos hozzaferest javasol az informacios vezetekhez es ellene van annak, hogy megengedje az informacios "gazdagok" es "szegenyek" kozotti szakadek kialakulasat. A Clinton adminisztracio elkotelezte magat ebben a kerdesben. Peldaul, egy nemregen lezajlott koncesszios megegyezes egyik elemekent optikai kabeleket fektettek le Harlemben, ahol a lakosok 40 szazaleka a szegenysegi kuszob alatt el (The White House, 1993). Az NII javaslatban szereplo technikai megoldasok megvalosulasa eseten a kibervilag az emberek mindennapi eletenek szerves reszeve valik majd. Peldaul a terv szerint varhato: "... olyan nagy teljesitmenyu szamitogepek eloallitasa, melyek az ember tenyereben elfernek, ugyanugy hordozhatok, mint egy ora, s ugyanolyan szemelyesek, mint egy irattarca... [ezek] felismerik a beszedet, tajekozodnak az utcak kozott, feljegyzeseket keszitenek, hataridonaplot vezetnek, osszegyujtik a postat, kezelik a penzt, kinyitjak az ajtot es beinditjak a kocsit, s egy csomo egyeb szamitogepesitheto feladatot vegeznek el, melyeket ma meg el sem tudunk kepzelni" (The White House, 1993). A kibervilag megvalositasa minden bizonnyal ellenallhatatlan kenyelmi es szorakoztato eszkozok megdobbentoen szeles kinalatanak kifejlesztesevel jar majd egyutt. Mindezekhez hozza lehet ferni anelkul is, hogy a lakasunkat el kellene hagynunk. A kibervilag technologiai robbanasa fizikai elszigetelodeshez fog vezetni? Az izolalodast elosegito tenyezok: ---------------------------------- A digitalis kommunikacio teljesitmenye es hozzaferhetosege gyorsan no. Jelenleg a legszelesebb korben hasznalt nyilvanos gerinchalozat az Internet. Az Internet valojaban a halozatok halozata, melyek a "Transmission Control Protocol/Internet Protocol" (TCP/IP) nevu szabvany szerint kommunikalnak egymassal. Mintegy 1,000 egyetem es foiskola csatlakozott eddig az Internethez. Hasonlo szamban vannak kozepiskolak bekapcsolva. Ehhez jon meg egy jelentos kormanyzati es uzleti kor, mely szinten hozzafer az Internethez. Senki sem tudja igazan, hogy hany ember hasznalja a Halozatot. 1988-ban 33,000-re becsultek a felhasznaloi szamat. Ma mar 2 millional is tobb gep erheto el az Interneten es csaknem 10,000 halozat van osszekotve (Stewart, 1993). Ha az "autopalya" megvalosul, akkor az emberek szamara lehetove valik, hogy a napi tevekenyseguk nagy reszet az otthonuk elhagyasa nelkul elvegezzek. A fejlett technika ezeket a tevekenysegeket erdekesebbe tudja majd tenni az informacios "autopalya" altal szallitott jo minosegu video, hang, digitalis adat es virtualis valosag segitsegevel. Ez jelentos elonyoket jelenthet azoknak, akik -- valamilyen okbol -- az otthon maradast valasztjak. Peldaul anelkul, hogy a szobadat elhagynad: - A legjobb iskolak, tanarok es tanfolyamok allnak rendelkezesre minden tanulo szamara a telekonferenciak es mas interaktiv megoldasok segitsegevel. - A muveszet, az irodalom es a tudomany interaktiv digitalis konyvtarakbol lesz elerheto, melyek hangot es videot is tartalmaznak majd. - A "teleingazasnak" koszonhetoen helyileg barhol lakhatsz es ez nem jar bizonyos allaslehetosegekrol valo lemondassal. - Megnezheted a legujabb filmeket, jatszhatsz a legmenobb video jatekokkal, vagy kezelheted a bankszamladat es vasarolhatsz is. - Kozvetlenul kapcsolatba lephetsz a Kormanyzattal es igy tamogatashoz es informaciokhoz juthatsz. - Reszt tudsz venni a varosi onkormanyzati uleseken es szavazhatsz. - Figyelemmel tudod kiserni, hogy a gyereked vagy a partnered merre jar es mit csinal. - Sok egeszsegugyi es pszichologiai szolgaltatas kozvetlenul online elerheto lesz. - A fejlett kommunikacios technika meg teljesen eletszeru emberi kapcsolatokat is lehetove tehet majd, ahol mar kep es hang is rendelkezesre all. A virtualis valosag tovabba meg egyeb erzekszerveket (pl. erintes, szaglas, izleles) is bevonhat; es - Lehetove valik, hogy kield a legvadabb szexualis fantaziaidat az otthonod maganyaban, tenyleges fizikai kontaktus nelkul. A kibervilag megvalosulasa eseten minden informacio digitalizalhato, katalogizalhato, tarolhato es igeny szerint elerheto lesz. Ha valamilyen informaciora papiron van szukseg, akkor nagyfelbontasu es szines masolat nyomtathato belole (jobb lesz, mint az eredeti). Egy ilyen "papirnelkuli" tarsadalom nemcsak jobb lesz a termeszeti kornyezet kimelese szempontjabol, de az informaciok cserejet sokkal hatekonyabban es kevesebb ido alatt tudja majd lebonyolitani. Ez az uj technologia konnyen egy olyan tarsadalomhoz vezethet, ahol az emberek sokkal ritkabban mereszkednek ki otthonrol, mint jelenleg. Egesz biztos, hogy nagy lesz a kisertes arra, hogy a "kibertornyod" elott ulj, s azon vegezd a munkadat, azzal szorakozz es kommunikalj. Egyszeruen "konnyebb lesz" az izolaciot valasztani, mint felvallalni azokat a nehezsegeket, amelyek a tobbi emberi lennyel valo tenyleges fizikai kontaktussal jarnak. A technika fejlodesen kivul van nehany egyeb ok is, melyek erositik az elszigetelodeshez vezeto trendet, mint peldaul a novekvo bunozes okozta fenyegetettseg, a varosokban egyre sulyosabba valo kozlekedesi nehezsegek (Schwartz, 1989), ill. az utazassal jaro magas koltsegek. A vilag nepessege a jelenlegi 6 milliardrol 12 milliardra novekszik a kovetkezo 40 evben. A nepessegnek ez az exponencialis novekedese ketsegtelenul felerositi ezt a problemat. A termeszeti eroforrasok iranti novekvo igeny, a kornyezet tonkretetele es a szennyezes arra osztonzi majd az embereket, hogy kevesebbet utazzanak. Az amerikai tarsadalom mar az elmult 50 evben is sokkal inkabb aldozatava valt a magara eroltetett izolacionak, mint tortenelme barmely mas periodusaban. A tarsasagi osszejovetelek es beszelgetesek helyet felvaltotta a teve es a video, s ezek lettek a szorakozas fo eszkozei. A munkahelyeken a szemelyes kapcsolatokat felvaltotta a telefon es a szamitogep. A csoportokban vegzett munkat felvaltotta a maganyos munkavegzes. Amikor majd rendelkezesre all az a technika, mellyel barmilyen virtualis vilag eloallithato, amire csak szuksegunk van, akkor nagyon nagy lesz a kisertes arra, hogy otthon maradjunk. Mar most is el vagyunk szigetelodve? ------------------------------------ Mintegy 38 millio ember, az USA munkaerejenek 30 szazaleka mar most is -- legalabb reszidoben -- otthon dolgozik (U.S. Department of Transportation, 1993). Ebben benne vannak a "teleingazok" es azok, akik onmaguk munkaadoi es a lakasuk a munkahelyuk, illetve, akik a munkaidejuk letelte utan meg otthon is dolgoznak. A "teleingazok" csak egy kis reszet teszik ki az otthon dolgozoknak. Azonban a szamuk folyamatosan novekszik. A LINK altal vegzett egyik felmeres szerint 1992-ben 4.2 millio "teleingazo" volt az USA-ban. Ez a munkaero 3.3 szazaleka es 27%-os novekedest jelent 1991-hez kepest (LINK, 1992). A LINK 1995-re az josolja, hogy 11 millioan (az USA-ban dolgozok 9%-a) fogja ezt az eletmodot folytatni. A 2000. evre a LINK becslese szerint a szamuk 25 milliora emelkedik majd. Egy Floridaban lezajlott kiserleti program eredmenyei azt mutatjak, hogy jelentos ervek vannak a "teleingazas" mellett (Bishop, 1994). A program resztvevoi koreben vegzett felmereskor 72 szazalekuk azt allitotta, hogy az utazasi koltsegeik csokkentek, 18% szerint a ruhazkodasi koltsegeik is alacsonyabbak lettek es 36% azt mondta, hogy az etkezes teren is voltak megtakaritasaik. A "teleingazok" fonokeit megkerdezve kiderult, hogy 75% szerint az alkalmazottaik munkajanak minosege javult es 100% allitotta, hogy az elvegzett munka mennyisege nott. Tovabba, a "teleingazok" 87 szazaleka ugy velte, hogy a munkamoraljuk erosodott. A dolgozok szeretik az otthonrol vegezheto munkat. Az otthon valo dolgozason kivul egyre tobb ember vasarol otthonrol. "A televizion keresztul valo vasarlas 1985 ota gyakorlatilag nullarol kb. 2.5 milliard dollaros uzletagga valt az elmult evben" (Altaner, 1994). A Bear Stearns altal keszitett jelentes szerint a "home shopping" 100-150 milliard dollaros uzlet lesz 10 even belul. Ez mar osszemerheto a mai 70 milliardos, katalogus alapjan torteno vasarlassal. Kerdeses, hogy az az uj technika, ami lehetove teszi, hogy a lakasunk elhagyasa nelkul dolgozzunk, vasaroljunk es szorakozzunk, szuksegszeruen szeleskoru fizikai elszigetelodeshez vezet-e? Egyesek hisznek benne, hogy az ember tulsagosan tarsadalmi leny ahhoz, hogy hosszabb ideig elfogadja a tobbiektol valo elzartsag allapotat. De, mivel a vilag nepessege rohamosan no, a hely egyre kevesebb lesz es a kornyezetvedelmi megfontolasok rakenyszeritik az embereket az utazasok korlatozasara, igy az atlagember esetleg mar nem fogja tudni megengedni maganak a szuksegtelen mobilitas luxusat. A technologia feltehetoleg egyre jobb gyogyszereket kinal majd a maganyossag ellen. A virtualis valosag es a megnovekedett elektronikus kommunikacio lehet "a masodik legjobb megoldas, ha mar nem lehetunk ott". Meg azoknal, akik kimereszkednek az otthonaikbol, a nepesseg ketharmadat kitevo, elsodlegesen informacios munkakorben dolgozok eseteben a munkahelyi kornyezetet nagyreszt az elektronikus kommunikacio fogja meghatarozni. A szemelyi szamitogepek, a radiotelefonok, a fax berendezesek es az elektronikus posta mar most is jelentos mertekben helyettesitettek azokat a szemelyes kapcsolatokat, amiket a multban meg elvezhettunk. A kibervilag alarendeltjei lettunk. A maganelet elvesztese ---------------------- A kibervilagra valo hagyatkozas uj tamadasi pontokat hoz letre. Az elektronikus adatbazisokba be lehet torni es le lehet oket masolni. Lehetseges a szemelyes es a kenyes termeszetu adatok atvitelenek lehallgatasa mikozben azok athaladnak az informacios "autopalyan". A kormanyzat, a gazdasag vagy a szemelyes jolet szempontjabol eletfontossagu adatok megserulhetnek vagy elveszhetnek veletlen baleset, szabotazs vagy termeszeti katasztrofa kovetkezteben. Az a bezarkozas es magany, amit az ember a vilagtol valo elvonultsagtol remel, valoszinuleg csak egy illuzio. Peldaul a fonokok az American Expressnel fenntartottak maguknak a jogot, hogy figyeljek a Hearth programra (az otthon valo munkavegzesre) jelentkezett dolgozoikat, s igy biztositsak a "szoros ellenorzest" (Sherman, 1993). Minden bizonnyal tovabbi vitak lesznek arrol, hogy mely adatoknak kell nyilvanosnak lenniuk es miket kell magantermeszetunek tekinteni. A nagyteljesitmenyu szamitogepes eszkozokkel azok az informaciok, melyeket valaha nyilvanosnak es artalmatlannak minositettek, fontos szerepet jatszhatnak a rolad valo kep kialakitasaban valamely ceg piackutatasi celu adatbazisaban. A visszaeles eselye igen nagy. Egy adott ceg ugyfeleirol beszerzett adatok osszeallitasa es eladasa egyre nagyobb erteket kepvisel. Ez konnyen beavatkozast jelenthet olyan teruletekbe, amiket jelenleg maganugynek tekintunk. Peldaul egy munkaero felvetelenel olyan tenyezok befolyasolhatjak a dontest, mint az illeto altal vasarolt videofilmek jellege, a konyvtari kolcsonzesei, vagy a nem orvosi rendelvenyre vett gyogyszerei. Azert, hogy a kommunikacio maganjellege megorizheto legyen, a Clinton adminisztracio egy titkositasi szabvany bevezeteset javasolta, amivel "osszezavarhato" (vagyis titkosithato) lenne az audio-, a video- es az adatkommunikacio. 1993 aprilis 16-an a Clinton kormanyzat bejelentette az un. "Clipper Chip Directive" elkepzelest. Ez a chip a tervek szerint "megvedi a polgarok maganeletet, de ugyanakkor lehetove teszi a torvenyt kepviselo szerveknek, hogy tovabbra is hasznaljak a birosag altal engedelyezett lehallgatasi modszereket a terrorizmus, a kabitoszer-halozatok, a szervezett bunozes es a korrupcio elleni harcban" (The White House, 1993; Anthes, 1993). A Clipper egy halozatra kotheto titkosito eszkoz, ami automatikusan rejtjelezi es visszakodolja a kommunikacios csatornan atmeno jeleket. Egy un. "nyilvanos kulcs" elven mukodo titkosito modszert hasznal. Ez azt jelenti, hogy a titkositashoz es a visszakodolashoz hasznalatos kulcs asszimetrikus (nem egyezik meg). A titkosito kulcs nyilvanosan kozzeteheto. Ez lehetove teszi barkinek, hogy titkositott uzeneteket kuldjon annak a szamitogepnek, melyhez az illeto kulcs tartozik. A fogado gep azutan a sajat visszakodolo kulcsat hasznalva az uzenetet olvashato szovegge (visszakodolt formatumra) tudja alakitani. Ez a modszer kivedi annak a lehetoseget, hogy a visszakodolo kulcsot valaki ellopja, mert az csak egy peldanyban letezik es egyetlen helyen. A Clipper chip egy "Skipjack" nevu algoritmust hasznal a titkositasra, ami ket 80 bites kulccsal dekodolja az uzeneteket. Errol ugy velik, hogy elegendoen jo biztonsagot nyujt (Anthes, 1993). A Kormanyzat azonban javasolta egyfajta "kulcs lerakat" intezmenyenek a bevezeteset is, ahol a Kormanyzat feljegyezne mindenkinek a privat dekodolo kulcsat. Ezzel a hatosagok kepesek lennenek visszafejteni mindenfajta kommunikaciot. Ezek kozott olyan, bizalmasnak tekintett beszelgetesek is lehetnek, mint az ugyved-ugyfel, az orvos-beteg stb. kapcsolatok. Termeszetesen elobb egy hivatalos engedelyt kell szerezni az ugyeszsegtol a lehallgatasra. Milyen biztonsagot jelentene egy ilyen "kulcs lerakat" elvu rendszer? Voltak hirek arrol, hogy az FBI alairt, de kitoltetlen hazkutatasi engedelyek tucatjait kapta az Igazsagugyi Miniszteriumbol. Martin E. Hellman, a Stanford University professzora beszamolt arrol, hogy a korabbi fougyesznek, John Mitchellnek az volt a szokasa, hogy egyszerre 40-50 darab alairt es kitoltetlen lehallgatasi engedelyt adott ki ahelyett, hogy szemelyesen vizsgalt volna meg minden egyes kerest, ahogy azt a torveny eloirja (Anthes, 1993). A "kulcs lerakat" intezmenye egyenerteku azzal, hogy odaadod az iratszekrenyed kulcsait az allami hatosagoknak (mint amilyen az IRS), amennyiben megigerik, hogy nem hasznaljak azokat megfelelo felhatalmazas nelkul. Tovabba, a lopott kulcsok nyilvanvalo piaci erteke miatt, valoszinuleg nem kell sokaig varni arra, hogy a szervezett bunozes es a kulfoldi titkosszolgalatok megszerzik a "kulcs lerakatok" adatbazisainak masolatait. 1992-ben a FBI olyan torvenyi szabalyozasokat javasolt, melyek ugy lettek megfogalmazva, hogy biztositsak a lehallgatas lehetoseget. Ha ez a torveny elfogadast nyer, akkor tulajdonkeppen illegalisnak minositenek vele minden olyan titkosito modszert, amit a Kormanyzat nem hagyott jova es amit nem tud feltorni. A torvenytervezet 2201-es bekezdese, mely az "Egyuttmukodes a telekommunikacios szolgaltatokkal a torvenyesseg ervenyesitese erdekeben" cimet viseli, tobbek kozott ezt irja: "A Kongresszusnak az a velemenye, hogy az elektronikus kommunikacios szolgaltatasok uzemeltetoinek es az elektronikus kommunikacios szolgaltatasokhoz hasznalt eszkozok gyartoinak biztositaniuk kell, hogy a kommunikacios rendszereik lehetove tegyek a Kormanyzat szamara a hang, adat es egyeb kommunikacios formak szoveges tartalmahoz valo hozzaferest, amennyiben a torveny erre megfelelo felhatalmazast ad." A torvenyjavaslatot nem fogadtak el. A kudarcra reagalva az FBI a kovetkezo sajtokozlemenyt adta ki: "... ha egy olyan eszkozt adunk egy bunozo szemely kezebe a titkositas engedelyezesevel, amivel biztonsagosan tud kommunikalni a torvenyellenes tevekenysege folytatasa celjabol, az egyenlo azzal, hogy menedeket kinalunk neki a birosagilag engedelyezett bizonyitekgyujtes ellen." Ez az allitas azt sugallja, hogy barki, aki olyan titkositasi technikat fejleszt ki, amit a Kormanyzat nem tud megfejteni (vagy nehezsegei vannak a feltoresevel), bunosnek nyilvanithato allamellenes cselekmeny miatt. Ha az FBI-on mulna a dolog, akkor a maganelet lenne az elso aldozata az informacios autopalya "kozlekedesi baleseteinek". Osszefoglalas ------------- Ahogy itt allunk egy uj technika kuszoben, amely azt igeri, hogy jelentosen megvaltoztatja a tarsadalmunkat, mifele kerdeseket kellene feltenni magunknak? A fejlett kommunikacios technikak valoban lehetoseget teremtenek arra, hogy jobban megertsuk egymast az embertarsainkkal? Vagy oda vezetnek, hogy elbujunk a kuckonkba -- felve attol, hogy kimereszkedjunk a lakasunkbol -- es elektronikus szenvedelyekkel elegitjuk ki magunkat? Megvedik-e a maganeletet vagy az eletunk nyitott konyv lesz azoknak, akik manipulalni akarnak bennunket? Egyaltalan erdekel ez minket? A kibervilag felepulese egyreszt pelda nelkuli lehetosegeket kinal a kommunikacio teren. Ez az uj technologia egy felvilagusult tarsadalom alapjat kepezheti, ahol hatalmas tomegu informacio erheto el mindenki szamara. Az oktatas, az egeszsegugy, a bunmegelozes es a gazdasag mind nyerhet a dolgon. Alapvetoen fontos szerepet jatszhat a jovoben az elet minosegenek javitasaban. Masreszt ott van a kibervilagban valo letnek az a baljos vizioja, melyben a tarsadalom tagjai egy illuzio beteljesitenek rabjaiva valtak. Ez egy olyan "autopalya" kepet vetiti elore, ahol az informacio folyasat a kormanyok szabalyozzak es az oriascegek mindig ujabb generacioit kinaljak a csicsas elektronikus narkotikumoknak. Olyan lakokorzetek jonnek igy letre, ahol az emberek egyedul ulnek otthon, kuzdve a maganelet elkerulhetetlen szetfoszlasa ellen, s orulten nyomogatva a tavkapcsolot ketsegbeesetten keresnek valamit, ami enyhitheti az izolalodas okozta vesztesegeket. Hivatkozasok ------------ Altaner, David (1994). Changing Picture. Sun-Sentinal Weekly Business, Sun-Sentinal, Miami, June 20, 1994, p. 6 Arizona Energy Office, AT&T (1991). AT&T, State of Arizona Telecommuting Pilot Six Month Evaluation. Phoenix, AZ: Arizona Department of Commerce. Anthes, Gary H. (1993). All Eyes on Clipper. Computerworld, 27(24), pp. 73-75. Bishop, Martin (1994). Report on the State Employee Telecommuting Pilot Project. Tallahassee, FL: Florida Department of Management Services. Boucher, et. al. (1993). High Performance Computing and High Speed Networking Applications Act of 1993. 103rd Congress: 1st Session in the House of Representatives, H.R. 1757. Clinton, William (1993). Remarks by the President at American University Centennial Celebration. The White House, Office of the Press Secretary. Florida Department of Management Services (1993). Telecommuting Guide. Tallahassee, FL. Gochenouer, John (1993). Isolation Without Privacy. Faculty Working Paper, Miami Shores, FL: Andreas School of Business, Barry University. LINK Resources (1992). National Work-at-Home Survey, press release. New York, NY: LINK Resources. Schwartz, Joe (1989). Future Lock. American Demographics, 11(11), pp. 116-117. Sherman, Stratford (1993). How to Bolster the Bottom Line. Fortune: 128(7), pp. 14-28. Smith, Norris P. (1993). Data Highway Involves More than Just Fiber and Bandwidth. HPCwire: subject 337. Spring, Jim (1993). Seven Days of Play. American Demographics, 15(3), pp. 50-54 Stewart, Thomas A. (1993). Boom Time on the New Frontier. Fortune, 128(7), pp. 153-162. U.S. Department of Commerce (1992). Statistical Abstract of the U.S. 1992, Washington D.C. U.S. Department of Transportation (1993). Transportation Implications of Telecommuting, Washington D.C. The White House (1993). The National Information Infrastructure Agenda For Action. NTIA NII Office, Washington, D.C. --------------------------------------------------------------------------- A szerzokrol ------------ Dr. Michael Paul jelenleg Assistant Professor a vezetoi informacios rendszerek (MIS) teruleten a Barry University-n (Miami Shores, Florida). Az Ohio State University-n szerezte a B.A. fokozatat szinhazi szakon. Kesobb a Florida International University B.S., M.S. es Ph.D. tudomanyos fokozatat kapta szamitastechnikabol. A jelenlegi beosztasat egy 15 eves, az iparban eltoltott idoszak elozte meg. Dr. John Gochenouer szinten Assistant Professor a MIS es a menedzsment temajaban a Barry University-n (Miami Shores, Florida). A University of Maryland penzugyi szakan szerezte meg a B.S. fokozatat. Az M.B.A. cimet szinten ezen az egyetemen kapta egy gyorsitott vezetestudomanyi kurzuson. A Ph.D. fokozatot vezeteselmeletbol szerezte a Florida Institute of Technology-nal. A jelenlegi beosztasat egy 15 eves ipari karrier elozte meg, amit MIS menedzsment poziciokban toltott el. Michael J. Paul Andreas School of Business Barry University Miami Shores, Florida (305) 899-3518 PAUL@buvax.barry.edu John E. Gochenouer Andreas School of Business Barry University Miami Shores, Florida (305) 899-3516 GOCHEN@buvax.barry.edu Forditas: Drotos Laszlo h1192dro@ella.hu Az eredeti cikk forrasa: --------------------------------------------------------------------------- - ####### ######## ######## ########### ### ### ## ### ## # ### # Interpersonal Computing and ### ### ## ### ## ### Technology: ### ### ## ### ### An Electronic Journal for ### ######## ### ### the 21st Century ### ### ### ### ### ### ### ## ### ISSN: 1064-4326 ### ### ### ## ### July, 1994 ####### ### ######## ### Volume 2, Number 3, pp. 82-98 --------------------------------------------------------------------------- Published by the Center for Teaching and Technology, Academic Computer Center, Georgetown University, Washington, DC 20057 Additional support provided by the Center for Academic Computing, The Pennsylvania State University, University Park, PA 16802 This article is archived as PAUL IPCTV2N3 on LISTSERV@GUVM --------------------------------------------------------------------------- Interpersonal Computing and Technology: An Electronic Journal for the 21st Century Copyright 1994 Georgetown University. Copyright of individual articles in this publication is retained by the individual authors. Copyright of the compilation as a whole is held by Georgetown University. It is asked that any republication of this article state that the article was first published in IPCT-J. Contributions to IPCT-J can be submitted by electronic mail in APA style to: Gerald Phillips, Editor IPCT-J GMP3@PSUVM.PSU.EDU --------------------------------------------------------------------------- A szerzotol kapott engedely a magyar valtozat terjesztesere: > Date: Mon, 15 Aug 1994 17:17:03 -0400 (EDT) > From: > Message-ID: <940815171703.144be@BUVAX.BARRY.EDU> > To: H1192Dro@HUELLA.BITNET > > Dear Laszlo: > > I would be honored if you would reprint our article. Since the > IPCT journal allows the author to retain the copyright to all articles > printed, I can give you my permission (and do so)... > > The article was meant to be food for thought - I am glad you > found it so. > > --Michael J. Paul >