Ä Csevely mindenféléről (2:370/15) ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ PLETYO.HUN Ä
Msg : #34365 [4759]
Felad: Frank O'Yanco 2:370/38 97 Feb 17,Hét 16:33
Címz : All 97 Feb 20,Csü 04:36
Téma : Cikk az Életről [2/1]
ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
Halihó, All!
Most jutott hozzám egy újság: Hírlevél /A HunInet Egyesület lapja/
1996. Decenberi száma. Benne egy cikkel.
ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
A s z á m í t á s t e c h n i k a i g o n d o l k o d á s
k o r l á t a i é s a j o g
A számítástechnika rendszerek fejlődése során a felhasználó kiszol-
gáltatottabb, mint valaha a történelem folyamán. A számítástechnikai
eszközök elterjedtek ugyan, de jogi eszközökkel kivánják megakadályoz-
ni a felhasználók azon jogát, hogy alaposabban megismerhessék az ál-
taluk működtetett rendszereket - a programok visszafejtésének tilalma
és sok-sok szerzői joggal igazolt korlátozás - valamint azt is, hogy
az utóbbi évtizedekben keletkezett információ valóban az emberiség
közös kultúrkincsének részévé válhasson.
Az Orwell által az 1984-ben leírt gondolatrendőrség immár reálisan
jelen van. Nem keleti diktaturák, hanem egyelőre nem mindig látványo-
san működő szervezetek formájában. Amerikában a National Security
Agency, Németországban a Bundessutzdienst. Magyarországon?? Itt egy-
előre csak szoftverrazziák formájában a Gazdasági rendőrség fejtett ki
aktivitást. Ugyanakkor egyre inkább bizonyított tény, hogy több egy-
mástól képességeiben független számítástechnológia létezik. A nulladik
vonalbeli, amit az USA cégek megtartanak maguknak; az első vonalbeli,
amit amerikai államigazgatási és katonai alkalmazásokban használnak; a
második vonalbeli, amit a polgári életben mint csúcstechnilógiát al-
kalmaznak; a harmadik vonalbeli, amit USA-n kívüli verzióként odalök-
nek a világnak.
Immár nincs titok, csak éppen nehezen megszerezhető információ.
Tavasszal a Cebit kapcsán volt egy nem nyilvános tanácskozás, amikor
egy kicsit be lehetett pillantani a jog és az információ-technológia
boszorkánykonyhájába. Az ott megismert eredmények riasztók. Legalább
annyira, mint Vance Packerd hatvanas években megjelent könyvében, a
Tékozló Társadalomban felsorolt tények (Tékozlók címmel a Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadónál jelent meg) amikor az amerikai fogyasztási cik-
kek megtervezett alevulásáról, a dobd el világról kerültek napvilágra
megdöbbentő tények.
Nem az a jó, ami jó. Az a jó, ami a forgalmazónak jó, és biztosítja
a maradéktalan piaci uralmat. Tudatos program és gépbutítások, tudatos
inkompatibilitások, félrevezetések, piaci manipulációk jellemzik a
számítástechnika világát, amihez a COCOM halálával újabb eszköz, még-
pedig a jog ad segédkezet. A közelmúltban került kezembe az egyik nyu-
gati szoftvercég jelentése, ahol a szerzők panaszolják: a kelet-euró-
pai piac, különösképpen az orosz és a magyar túl intelligens. Nem
hisznek el mindent, sőt kézikönyvet sem olvasnak. Veszik maguknak azt
a bátorságot, hogy kijavítsák a tudatos inkompatibilitásokat, kerülő
uatkat találjanak olyankor, amikor a gyártó tudatosan kizárja ezt vagy
azt a csatornát, hiszen az túlontúl jó a felhasználóknak. Tenni kell
valamit, hogy ez megszünjön.
Megszületett a hiszti, a szoftverlopásokról, születtekm drákói tör-
vények, amit több-kevesebb sikerrel végre is hajtottak. A képviselők
elfogadták azt az álláspontot, hogy Magyarország a világ legfertőzöt-
tebb országa. De a szoftver nem videókazetta. És Magyarország sem tar-
tozik jobban fertőzött országok sorába, mint például Ausztria, Japán,
ahol irodalmi adatok szerint a programok mintegy 40 százalékát alkal-
mazzák a licence agreementnek megfelelően. Könnyű volt mégis ezt elhi-
tetni, hiszen a szoftverárak és a fizetések nem korreláltak egymással,
és volt olyan idő, amikor az embergó idején a hivatalos politika rang-
ján volt a programok lopása.
"A XX. század utolsó évtizedének - az egyes országok társadalmi be-
rendezkedésétől függetlenül - egyik általános érvényű jelensége, hogy
az állam és a gazdaság működtetéséhez, a társadalmi tevékenységek
szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagy tömegű in-
formációt viszont mind kevésbé lehet a hagymányos módszerekkel kezel-
ni, ezért növekszik az informatika jelentősége, ami viszont veszélye-
ket hordoz magában." (A személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. indoklásából.)
A Cebit egyik nem hivatalos szemináriumán éppen az állampolgárok
ellenőrzésével kapcsolatban lehetett érdekes dolgokat hallani. Miként
az egyik szakember megjegyezte: "Az állam működésének egyetlen akadá-
lya van, az állampolgár maga." Államrendszertől függetlenül nem vélet-
len a HATALOM azon törekvése, hogy kiküszöbölje saját állampolgárait
mint müködésének akadályát, terveit felborító sztohasztikus tényezőt.
Miként az intelligens felhasználó terhes, úgy a számítógépes hálózatok
is irritálják a hatalmi piac szereplőit. - A számítógépes hálózatoknak
a léte és működése ellen egyre nagyobb ellenkezs nyilvánul meg az
egyes államrezonok részéről - az ellenőrzés nélküli vagy pontosabban a
nehezen ellenőrizhető személyes kontroll nélküli szabad kapcsolatot
kínálják. Az egyes államrezonok igyekeznek kiépíteni saját totális
ellenőrző rendszerüket.
Az ember szabadnak születik, mondogatták az USA alkotmányát megszö-
vegező Alapító Atyák. De ez a szabadság zavarja a monopóliumok és az
államrezonok működését. A szabadságból, a szabadság azon klasszikus
definíciójának egyre inkább visszakoztak. S az én házam, én váram, én
magánéletem klasszikus elvéből egyre kevesebb maradhat meg a minden-
napi életben. A terrorizmus és a pénzmosás elleni harc ürügyén szinte
minden eddig stabil ország banktitka semmivé foszlott egy két adópara-
dicsom kivételével. S ha már nincs banktitok, akkor onnan egy lépés a
vám- és adóhatóságnak vizsla tekintete, akik szeretnék legjobb tudásun
szerint megtölteni a fiskus zsebeit.
Az állampolgár élete során adatok képződnek. Ezek nagy része nem
hordozott korábban veszélyeket, mert a sarki fűszeres hitelfüzetkéje
soha sem kerülhetett az orvos feljegyzéseivel, sőt a vagyoni helyzet
kimutatásaival egységes szerkezetbe, egységesen kereshető adatbázisba.
Sőt, a régi rendőrségi nyilvántartások - éppen az elektronikus keres-
hetőség hiánya miatt - jóval kevesebb veszélyt hordoztak az egyénre
nézve, mint a jelenlegiek.
A jelenlegi államrezonok célja - társadalmi berendezkedéstől függet-
lenül - az egyes állampolgárok totális és teljes ellenőrzése. Bármit
is mondanak a hivatalos szervek, mindig az az álláspont: Mindenki
potenciális forradalmár, ellenfél, bűnöző, vám és adócsaló. Ez alól
még olyan magukat demokratikusnak mondó országok, mint az USA vagy
Németország sem kivétel. A modern elektronika viszont a hatalom kezébe
adta azt az eszközt, amire tizmillió besúgó feljelentő sem volt képes:
az állampolgárok totális ellenőrzésének lehetőségét.
"Államunk továbbfejlődésének alapja, hogy a lakosság jólinformált
legyen, ne korlátozzák az állampolgárokat számítógépbirtoklási és
használati jogaiban." (Az Egyesült Allamok Alkotmánykiegészítési ja-
vaslata).
"Számítógépünk a legújabb eszköz egyéni szabadságunk biztosítására
és kiterjesztésére. A történelem előző korszakaiban azoké volt az iga-
zi politikai hatalom, akik jól lovagoltak, akiké a leggyorsabb pisz-
toly volt, ma annak a kezében van az igazi fegyver, aki jól tudja
használni a számítógépet."
Ugyanakkor ez az eszköz egy olyan lehetőséget adott az egyén kezébe,
amely eddig sohasem volt a történelemben. Az adatok rendszerezése és
feldolgozása, a számítógéppel vezérelt termelőeszközök egyre inkább
lehetővé tették, hogy az egyén függetlenedjen a környezetétől. A kódo-
lási eljárások állam által ellenőrizetlen kommunikációs csatornákat
hoznak létre, míg a nagyobb hatékonyságúaké pedig lehetővé teszi az
állampolgárok függetlenedését, a gyáraktól, szakszervezetektől. A szá-
mítástechnika mint az ellenőrzés eszköze átok, de mint az egyéni sza-
badság kiteljezedésének eszköze átok a hagyományos államrezon és mono-
pol gondolkodás számára.
A megoldás nagyon korán adott volt, és beilleszkedett a hagyományos
logikába. Nem tenni lehetővé azt, hogy ezt a rendszert a maga teljes
hetékonyságában az állampolgár kihasználhassa, a hatékonyságot ko-
molyan megtervezett és ellenőrzőtt határok közé szorították.
Az USA-ban törvény tiltja a kódoló kriptográfiai rendszerek, algo-
ritmusok exportját. Éppen ezért minden eszközzel felléptek az ellen az
amatőr programozó ellen (szerzői jogi perek tucatjait akasztva a nya-
kába), hogy megszerezzék a PGP kódolási algoritmus kulcsát, majd szin-
tén jogi nyomással - a szerzői jogi törvény alapján - lassan, de biz-
tosan sikerül egy NSA által könnyen megfejthető, de látszólagosan
bonyolult algoritmussal helyettesíteni az eredeti rendszert. Ugyan-
akkor tudomásunk van arról, hogy a korábbinál nagyságrenddel hatéko-
nyabb információrögzítő és feldolgozó technilógiákat titokban tarta-
nak. És ráadásul ez az irányzat Japánra, USA-ra egyaránt érvényes.
A számítástechnikában fokozottan használják a hagyományos szerzői
joggal való visszaélést, pontosabban annak egy meglehetősen szabad
értelmezését az információfeldolgozás hatékonyságának csökkentésére.
Marotta írja idézett tenulmányában:
"A kormány természetesen nem akarja, hogy ez így maradjon. Angliában
a kormány minden állampolgárt kötelez arra, hogy ha rendelkezik adat-
bázissal, közölje az állammal, hogy milyen adatokat tart nyilvám
ebben, és honnan szerzi be az egyes adatokat. A törvényt olyan indok-
lással hozták, hogy ez védelmet fog jelentni: magáncégek nem kérdezhe-
tik le jogosulatlanul a másokra vonatkozó adatokat. A törvény termé-
szetesen nem vonatkozik a kormányzatra."
Az Amerikai Egyesült Államokban belföldön a nagy szakszervezetek és
a kormánytestületek azon vitatkoznak, milyen jellegű "számítógépes
bűnözési" törvényt kellene életbe léptetni. Figyeljük meg, hogy az a
kérdés, hogy milyen legyen a törvény és mikortól legyen érvényes, nem
pedig az, hogy kell-e egyáltalán ilyen törvény. 1979-ben hozták
Michigan állam számítástechnikai törvényét, amely bűnnek tekinti, ha
valaki "jogosulatlanul megkísérel hozzáférni ... bármely számítógépes
rendszerhez ... illetve szoftverhez". A "jogosultság" fogalmát azonban
sehol sem definálták még. Lehetséges, hogy a későbbiekben azt fogja
jelenteni, hogy a "kormány engedélyével".
A totális ellenőrzés veszélye nagyobb, mint bármikor a történelem
folyamán.
A szakszervezetek is fenyegetést jelentenek a személyi számítógépek
számára. A 8-as években például aktívan támadták mindazokat, akik női
ruhákat készítettek otthonukban, eladásra. Olyan nagykereskedők véle-
ménye szerint, akik végigkövették ezt a folyamatot, ez csak az első
lépcső. Ezt követi majd a szakszervezetek támadása az összes otthon
végzett üzleti tevékenység ellen, s ide sorolhatják majd a számítógé-
pes szoftver-fejlesztést is. Amikor újságírók szakszervezeti vezetők-
nek tették fel ezt a kérdést, a válasz az volt, hogy igen nagy lehető-
séget tulajdonítanak az otthon fejlesztett szoftverek problémakörének.
Lényegében új géprombolókként a munkához való jogot korlátoznák. Mi-
ként a régi szép világban, amikor a termelőeszközök mindennemű magán-
tulajdonát igyekeztek korlátozni. Gondoljunk csak arra: vajon miért
nem lehetett ott a kistermelőnek saját teherautója, traktora. A számí-
tógép hibája ezeknek a szervezeteknek a szemében, hogy könnyen hordoz-
ható, jól elrejthető, s természetesen igen termelékeny. Ezzel pedig
megalapozzák a tudatosan rontott termékek kibocsátását, az újkori gép-
rombolás előfutárai.
Ezen dolgok itt vannak közöttünk. Szakmai körökben köztudomású, hogy
stratégiailag érzékeny gépekből és szoftverekből külön amerikai (insi-
de USA) és export cerziók készülnek. Ezen utóbbi termékek tudása
lényegezen eltér az eredeti amerikai piacra készült termékekétől, mi-
ként a belső amerikai és államigazgatás számára készült termékek is
mások, jobbak, mint a civil szféra produktumai.
Változnak az idők. Az egyéneken múlik, hogy felismerik-e az informa-
tikai és informatizált társadalom veszélyeit. Úgy tűnik, az eszközök
diadalmaskodnak a szabadságjogok, az egyén jogai felett.
Mindezt viszont teljesen törvényesen teszik. Az egyének szabad vá-
lasztásából.
Kis János
újságíró, számítástechnikai szakértő
ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
Eddig a cikk...
ÄÄÄ
Van benne valami, hogy semmiről semmit - vagy ami rosszabb: egyszer-
re több különböző dolgot - mondanak el az új hardverekről.
A készülékek közötti különbség a kormány/katonaság és a civilek
között biztos létezik, de nem hiszem, hogy nagy különbség lenne az USA
inside ill. USA outside termékék között.
A készülékek "egyszer haszálatos" elve is stimmel szerintem, hiszen
ott van pl. a Duna TV (hardver) a padláson, és még mindig működik,
csak FF...
A szoftverlopások szintén felfújt dolog. Az Új Alaplap közölt egy
listát, hogy melyik országban mekkora az illegális szoftverek aránya
az egy főre eső GNP arányában (1995):
- USA 35% 24750
- Németo. 50% 20980
- Magyaro. 85% 6260
Látszik belőle valami?
A Hálókkal szembeni hatósági kapálózás létezik...
Lásd: Bombák leírása a INeten. A rendőrség rögtön fellépett ellene
és csak akkor szállt le róla, mikorra sikerült megmagyarázni
a szakértőknek, hogy egy fizika ill. kémialexikonban több
információt lehet találni, de ha az ember bemegy egy könyv-
tárba, az már tényleg egy kincsesbánya...
A állampolgárok totális ellenőrzése. Mindenhol van egy hatalmi klikk
akik szerint az állampolgár van az államért, nem pedig fordítva. Ez
sajnos így van...
Otthoni munkák. Ha ez valós, akkor minden magánvállalkózó szedheti a
sátorfáját. Magyaro. úgy néz ki, most ez történik...
Ennyire sötét lenne (lesz) a helyzet? :((
Üdv: Frank O'Yanco
...Lehet, hogy a Life.Hun lett volna a jobb hely...
... OFFLINE 1.52
--- Maximus 2.02
* Origin: Apocalyptic Raids (2:370/38)