Ä Csevely mindenféléről (2:370/15) ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ PLETYO.HUN Ä Msg : #34365 [4759] Felad: Frank O'Yanco 2:370/38 97 Feb 17,Hét 16:33 Címz : All 97 Feb 20,Csü 04:36 Téma : Cikk az Életről [2/1] ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ Halihó, All! Most jutott hozzám egy újság: Hírlevél /A HunInet Egyesület lapja/ 1996. Decenberi száma. Benne egy cikkel. ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ A s z á m í t á s t e c h n i k a i g o n d o l k o d á s k o r l á t a i é s a j o g A számítástechnika rendszerek fejlődése során a felhasználó kiszol- gáltatottabb, mint valaha a történelem folyamán. A számítástechnikai eszközök elterjedtek ugyan, de jogi eszközökkel kivánják megakadályoz- ni a felhasználók azon jogát, hogy alaposabban megismerhessék az ál- taluk működtetett rendszereket - a programok visszafejtésének tilalma és sok-sok szerzői joggal igazolt korlátozás - valamint azt is, hogy az utóbbi évtizedekben keletkezett információ valóban az emberiség közös kultúrkincsének részévé válhasson. Az Orwell által az 1984-ben leírt gondolatrendőrség immár reálisan jelen van. Nem keleti diktaturák, hanem egyelőre nem mindig látványo- san működő szervezetek formájában. Amerikában a National Security Agency, Németországban a Bundessutzdienst. Magyarországon?? Itt egy- előre csak szoftverrazziák formájában a Gazdasági rendőrség fejtett ki aktivitást. Ugyanakkor egyre inkább bizonyított tény, hogy több egy- mástól képességeiben független számítástechnológia létezik. A nulladik vonalbeli, amit az USA cégek megtartanak maguknak; az első vonalbeli, amit amerikai államigazgatási és katonai alkalmazásokban használnak; a második vonalbeli, amit a polgári életben mint csúcstechnilógiát al- kalmaznak; a harmadik vonalbeli, amit USA-n kívüli verzióként odalök- nek a világnak. Immár nincs titok, csak éppen nehezen megszerezhető információ. Tavasszal a Cebit kapcsán volt egy nem nyilvános tanácskozás, amikor egy kicsit be lehetett pillantani a jog és az információ-technológia boszorkánykonyhájába. Az ott megismert eredmények riasztók. Legalább annyira, mint Vance Packerd hatvanas években megjelent könyvében, a Tékozló Társadalomban felsorolt tények (Tékozlók címmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál jelent meg) amikor az amerikai fogyasztási cik- kek megtervezett alevulásáról, a dobd el világról kerültek napvilágra megdöbbentő tények. Nem az a jó, ami jó. Az a jó, ami a forgalmazónak jó, és biztosítja a maradéktalan piaci uralmat. Tudatos program és gépbutítások, tudatos inkompatibilitások, félrevezetések, piaci manipulációk jellemzik a számítástechnika világát, amihez a COCOM halálával újabb eszköz, még- pedig a jog ad segédkezet. A közelmúltban került kezembe az egyik nyu- gati szoftvercég jelentése, ahol a szerzők panaszolják: a kelet-euró- pai piac, különösképpen az orosz és a magyar túl intelligens. Nem hisznek el mindent, sőt kézikönyvet sem olvasnak. Veszik maguknak azt a bátorságot, hogy kijavítsák a tudatos inkompatibilitásokat, kerülő uatkat találjanak olyankor, amikor a gyártó tudatosan kizárja ezt vagy azt a csatornát, hiszen az túlontúl jó a felhasználóknak. Tenni kell valamit, hogy ez megszünjön. Megszületett a hiszti, a szoftverlopásokról, születtekm drákói tör- vények, amit több-kevesebb sikerrel végre is hajtottak. A képviselők elfogadták azt az álláspontot, hogy Magyarország a világ legfertőzöt- tebb országa. De a szoftver nem videókazetta. És Magyarország sem tar- tozik jobban fertőzött országok sorába, mint például Ausztria, Japán, ahol irodalmi adatok szerint a programok mintegy 40 százalékát alkal- mazzák a licence agreementnek megfelelően. Könnyű volt mégis ezt elhi- tetni, hiszen a szoftverárak és a fizetések nem korreláltak egymással, és volt olyan idő, amikor az embergó idején a hivatalos politika rang- ján volt a programok lopása. "A XX. század utolsó évtizedének - az egyes országok társadalmi be- rendezkedésétől függetlenül - egyik általános érvényű jelensége, hogy az állam és a gazdaság működtetéséhez, a társadalmi tevékenységek szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagy tömegű in- formációt viszont mind kevésbé lehet a hagymányos módszerekkel kezel- ni, ezért növekszik az informatika jelentősége, ami viszont veszélye- ket hordoz magában." (A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. indoklásából.) A Cebit egyik nem hivatalos szemináriumán éppen az állampolgárok ellenőrzésével kapcsolatban lehetett érdekes dolgokat hallani. Miként az egyik szakember megjegyezte: "Az állam működésének egyetlen akadá- lya van, az állampolgár maga." Államrendszertől függetlenül nem vélet- len a HATALOM azon törekvése, hogy kiküszöbölje saját állampolgárait mint müködésének akadályát, terveit felborító sztohasztikus tényezőt. Miként az intelligens felhasználó terhes, úgy a számítógépes hálózatok is irritálják a hatalmi piac szereplőit. - A számítógépes hálózatoknak a léte és működése ellen egyre nagyobb ellenkezs nyilvánul meg az egyes államrezonok részéről - az ellenőrzés nélküli vagy pontosabban a nehezen ellenőrizhető személyes kontroll nélküli szabad kapcsolatot kínálják. Az egyes államrezonok igyekeznek kiépíteni saját totális ellenőrző rendszerüket. Az ember szabadnak születik, mondogatták az USA alkotmányát megszö- vegező Alapító Atyák. De ez a szabadság zavarja a monopóliumok és az államrezonok működését. A szabadságból, a szabadság azon klasszikus definíciójának egyre inkább visszakoztak. S az én házam, én váram, én magánéletem klasszikus elvéből egyre kevesebb maradhat meg a minden- napi életben. A terrorizmus és a pénzmosás elleni harc ürügyén szinte minden eddig stabil ország banktitka semmivé foszlott egy két adópara- dicsom kivételével. S ha már nincs banktitok, akkor onnan egy lépés a vám- és adóhatóságnak vizsla tekintete, akik szeretnék legjobb tudásun szerint megtölteni a fiskus zsebeit. Az állampolgár élete során adatok képződnek. Ezek nagy része nem hordozott korábban veszélyeket, mert a sarki fűszeres hitelfüzetkéje soha sem kerülhetett az orvos feljegyzéseivel, sőt a vagyoni helyzet kimutatásaival egységes szerkezetbe, egységesen kereshető adatbázisba. Sőt, a régi rendőrségi nyilvántartások - éppen az elektronikus keres- hetőség hiánya miatt - jóval kevesebb veszélyt hordoztak az egyénre nézve, mint a jelenlegiek. A jelenlegi államrezonok célja - társadalmi berendezkedéstől függet- lenül - az egyes állampolgárok totális és teljes ellenőrzése. Bármit is mondanak a hivatalos szervek, mindig az az álláspont: Mindenki potenciális forradalmár, ellenfél, bűnöző, vám és adócsaló. Ez alól még olyan magukat demokratikusnak mondó országok, mint az USA vagy Németország sem kivétel. A modern elektronika viszont a hatalom kezébe adta azt az eszközt, amire tizmillió besúgó feljelentő sem volt képes: az állampolgárok totális ellenőrzésének lehetőségét. "Államunk továbbfejlődésének alapja, hogy a lakosság jólinformált legyen, ne korlátozzák az állampolgárokat számítógépbirtoklási és használati jogaiban." (Az Egyesült Allamok Alkotmánykiegészítési ja- vaslata). "Számítógépünk a legújabb eszköz egyéni szabadságunk biztosítására és kiterjesztésére. A történelem előző korszakaiban azoké volt az iga- zi politikai hatalom, akik jól lovagoltak, akiké a leggyorsabb pisz- toly volt, ma annak a kezében van az igazi fegyver, aki jól tudja használni a számítógépet." Ugyanakkor ez az eszköz egy olyan lehetőséget adott az egyén kezébe, amely eddig sohasem volt a történelemben. Az adatok rendszerezése és feldolgozása, a számítógéppel vezérelt termelőeszközök egyre inkább lehetővé tették, hogy az egyén függetlenedjen a környezetétől. A kódo- lási eljárások állam által ellenőrizetlen kommunikációs csatornákat hoznak létre, míg a nagyobb hatékonyságúaké pedig lehetővé teszi az állampolgárok függetlenedését, a gyáraktól, szakszervezetektől. A szá- mítástechnika mint az ellenőrzés eszköze átok, de mint az egyéni sza- badság kiteljezedésének eszköze átok a hagyományos államrezon és mono- pol gondolkodás számára. A megoldás nagyon korán adott volt, és beilleszkedett a hagyományos logikába. Nem tenni lehetővé azt, hogy ezt a rendszert a maga teljes hetékonyságában az állampolgár kihasználhassa, a hatékonyságot ko- molyan megtervezett és ellenőrzőtt határok közé szorították. Az USA-ban törvény tiltja a kódoló kriptográfiai rendszerek, algo- ritmusok exportját. Éppen ezért minden eszközzel felléptek az ellen az amatőr programozó ellen (szerzői jogi perek tucatjait akasztva a nya- kába), hogy megszerezzék a PGP kódolási algoritmus kulcsát, majd szin- tén jogi nyomással - a szerzői jogi törvény alapján - lassan, de biz- tosan sikerül egy NSA által könnyen megfejthető, de látszólagosan bonyolult algoritmussal helyettesíteni az eredeti rendszert. Ugyan- akkor tudomásunk van arról, hogy a korábbinál nagyságrenddel hatéko- nyabb információrögzítő és feldolgozó technilógiákat titokban tarta- nak. És ráadásul ez az irányzat Japánra, USA-ra egyaránt érvényes. A számítástechnikában fokozottan használják a hagyományos szerzői joggal való visszaélést, pontosabban annak egy meglehetősen szabad értelmezését az információfeldolgozás hatékonyságának csökkentésére. Marotta írja idézett tenulmányában: "A kormány természetesen nem akarja, hogy ez így maradjon. Angliában a kormány minden állampolgárt kötelez arra, hogy ha rendelkezik adat- bázissal, közölje az állammal, hogy milyen adatokat tart nyilvám ebben, és honnan szerzi be az egyes adatokat. A törvényt olyan indok- lással hozták, hogy ez védelmet fog jelentni: magáncégek nem kérdezhe- tik le jogosulatlanul a másokra vonatkozó adatokat. A törvény termé- szetesen nem vonatkozik a kormányzatra." Az Amerikai Egyesült Államokban belföldön a nagy szakszervezetek és a kormánytestületek azon vitatkoznak, milyen jellegű "számítógépes bűnözési" törvényt kellene életbe léptetni. Figyeljük meg, hogy az a kérdés, hogy milyen legyen a törvény és mikortól legyen érvényes, nem pedig az, hogy kell-e egyáltalán ilyen törvény. 1979-ben hozták Michigan állam számítástechnikai törvényét, amely bűnnek tekinti, ha valaki "jogosulatlanul megkísérel hozzáférni ... bármely számítógépes rendszerhez ... illetve szoftverhez". A "jogosultság" fogalmát azonban sehol sem definálták még. Lehetséges, hogy a későbbiekben azt fogja jelenteni, hogy a "kormány engedélyével". A totális ellenőrzés veszélye nagyobb, mint bármikor a történelem folyamán. A szakszervezetek is fenyegetést jelentenek a személyi számítógépek számára. A 8-as években például aktívan támadták mindazokat, akik női ruhákat készítettek otthonukban, eladásra. Olyan nagykereskedők véle- ménye szerint, akik végigkövették ezt a folyamatot, ez csak az első lépcső. Ezt követi majd a szakszervezetek támadása az összes otthon végzett üzleti tevékenység ellen, s ide sorolhatják majd a számítógé- pes szoftver-fejlesztést is. Amikor újságírók szakszervezeti vezetők- nek tették fel ezt a kérdést, a válasz az volt, hogy igen nagy lehető- séget tulajdonítanak az otthon fejlesztett szoftverek problémakörének. Lényegében új géprombolókként a munkához való jogot korlátoznák. Mi- ként a régi szép világban, amikor a termelőeszközök mindennemű magán- tulajdonát igyekeztek korlátozni. Gondoljunk csak arra: vajon miért nem lehetett ott a kistermelőnek saját teherautója, traktora. A számí- tógép hibája ezeknek a szervezeteknek a szemében, hogy könnyen hordoz- ható, jól elrejthető, s természetesen igen termelékeny. Ezzel pedig megalapozzák a tudatosan rontott termékek kibocsátását, az újkori gép- rombolás előfutárai. Ezen dolgok itt vannak közöttünk. Szakmai körökben köztudomású, hogy stratégiailag érzékeny gépekből és szoftverekből külön amerikai (insi- de USA) és export cerziók készülnek. Ezen utóbbi termékek tudása lényegezen eltér az eredeti amerikai piacra készült termékekétől, mi- ként a belső amerikai és államigazgatás számára készült termékek is mások, jobbak, mint a civil szféra produktumai. Változnak az idők. Az egyéneken múlik, hogy felismerik-e az informa- tikai és informatizált társadalom veszélyeit. Úgy tűnik, az eszközök diadalmaskodnak a szabadságjogok, az egyén jogai felett. Mindezt viszont teljesen törvényesen teszik. Az egyének szabad vá- lasztásából. Kis János újságíró, számítástechnikai szakértő ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ Eddig a cikk... ÄÄÄ Van benne valami, hogy semmiről semmit - vagy ami rosszabb: egyszer- re több különböző dolgot - mondanak el az új hardverekről. A készülékek közötti különbség a kormány/katonaság és a civilek között biztos létezik, de nem hiszem, hogy nagy különbség lenne az USA inside ill. USA outside termékék között. A készülékek "egyszer haszálatos" elve is stimmel szerintem, hiszen ott van pl. a Duna TV (hardver) a padláson, és még mindig működik, csak FF... A szoftverlopások szintén felfújt dolog. Az Új Alaplap közölt egy listát, hogy melyik országban mekkora az illegális szoftverek aránya az egy főre eső GNP arányában (1995): - USA 35% 24750 - Németo. 50% 20980 - Magyaro. 85% 6260 Látszik belőle valami? A Hálókkal szembeni hatósági kapálózás létezik... Lásd: Bombák leírása a INeten. A rendőrség rögtön fellépett ellene és csak akkor szállt le róla, mikorra sikerült megmagyarázni a szakértőknek, hogy egy fizika ill. kémialexikonban több információt lehet találni, de ha az ember bemegy egy könyv- tárba, az már tényleg egy kincsesbánya... A állampolgárok totális ellenőrzése. Mindenhol van egy hatalmi klikk akik szerint az állampolgár van az államért, nem pedig fordítva. Ez sajnos így van... Otthoni munkák. Ha ez valós, akkor minden magánvállalkózó szedheti a sátorfáját. Magyaro. úgy néz ki, most ez történik... Ennyire sötét lenne (lesz) a helyzet? :(( Üdv: Frank O'Yanco ...Lehet, hogy a Life.Hun lett volna a jobb hely... ... OFFLINE 1.52 --- Maximus 2.02 * Origin: Apocalyptic Raids (2:370/38)